Történelem • Földtan
Az erdélyi sóvidék keletkezése és bányászata
Mi a „székely sóvidék”?
A „székely sóvidék” elnevezést Erdély keleti szegletében, a Sóvárad, Szováta, Illyésmező, Parajd, Sófalva, Atyha, Siklód, Szolokma és Korond mentén kialakult sótömörödésekre használják 1659 óta. Az ellipszis alakú óriási tömörülés kb. 1,2 × 1,4 km átmérőjű és 2,7 km mély.
Keletkezés: a Paratethys öröksége
A sólelőhely kb. 20–22 millió éve alakult ki, amikor a Paratethys-óceán visszahúzódott és a vízben oldott só visszamaradt. A későbbi üledékek nyomása alatt a sórétegek az Erdélyi-medence peremei felé tolódtak.
Földtani sajátosságok és tájkép
Mivel a só könnyebb a környező kőzeteknél, a törésvonalak mentén feltört, és hatalmas sógyűrűk, redők formálódtak – ezek adják a sóvidék jellegzetes tájait.
Bányászat története Parajdon
A térségben már az ókori népek (rómaiak, avarok, bolgárok) is bányásztak főként felszíni, legfeljebb 15 m mélységig. A parajdi földalatti bányászatról 1762-től beszélhetünk, amikor megnyílt az első harang- vagy süvegalakú bányaterem. A felszíni fejtés 1787 után fokozatosan visszaszorult, miután a parajdi só a bécsi kincstár tulajdonába került. A bánya a 19–20. században többször bővült; a Telegdy-bányarészleg 1991-ben nyílt meg és 1994 óta termel.
